2024.06.21-én a Karreralmsteiget tűztem ki célul. Ez már valaivel nehezebb, II-III nehézségű sziklamászóút a Rax nyugati oldalán, ami a Heukuppéra, a Rax legmagasabb pontjára visz fel. Magányos mászóként ezt hagytam utoljára, a tegnapi I-II nehézségű utak után (Wildes Gamseck és a Zerbenriegelsteig), fő a fokozatosság. Előző nap feleslegesen cipeltem a kötelet, beülőt, lapkát, közteseket, karabinereket, így ma kihagytam őket a Háti Jacques-ból. Tanulva a hibámból inkább több vizet raktam. Altenberg an der Rax településtől északra, a falu után jobbra egy kisebb műút kanyarodik, ez már jelzett kerékpárút, de autóval is használható a kerékpárosok legnagyobb örömére.

Kék P a Kerngraben parkoló, GPS:47.6823608N és 15.6647068E

A Kerngrabenbach patak völgyében 1000 m magasságig felkocsikázhatunk egy csak a térképen jelzett ingyenes parkolóig, az út vége már jó minőségű kavicsos murva. A jelzett helyen az út jobb oldalán, patakparton 5-6 autónak elég parkplatz található, de konkrét parkolójelzés nincs. Pont itt szerpentinezik tovább fel a murvás kerékpárút balra, és indul 824-es számú túraút jobbra a patak mellett. Ezt követjük a Karreralm legelőig - hol az erdőben, hol visszatérve az erdei útra - ahol egy zárt faház áll, ami talán turistamenedék, de akkor miért van zárva?

Karreralm. Ez mi ez?

Itt tábla jelzi az irányokat, és a Fuchsloch/Heukuppe irányt kell követni. Kb. 200 m erdei út megtétele után balról egy kőfolyást látunk, ami eléri az ösvényt. Na ennek jobb oldalán az erdő szélén megindulunk felfelé a sziklafal irányába.

Ezen kavicsfolyam jobb szélén fel. A törpefenyő mögött a beszállás

Csak a szokásos kavicsfolyam: kettőt előre, egyet vissza csúszva, a törpefenyő ágakba kapaszkodva abszolválható. Maradva a jobb oldalon egyszer csak alacsonyabb sziklacsoportot látni az ágak takarásában, rajta piros petty jelzi: Indulj koma! Fejfedőmben sisakos kazuárként ragadtam meg a sziklát. Ez is elég mállékony. Alattam egy jó nagy sziklatömb Newton hívószavának felülve almaként pottyant a mélységbe, ez ellen a sisak sem védett volna. A reflexeimnek és a közeli törpefenyőágaknak hála megúsztam. Fejkamerám pont megörökítette, a bejegyzés alján lévő videóban megtekinthető, inkább tanuljatok más hibájából, mint a sajátotokból, bár szerintem ilyenek bármikor adódhatnak. Okos ember más hibájából tanul, a hülye a sajátjából se. Ez a túra végképp megerősített: jobb ezt egyedül tolni, másnak ne okozzunk bajt. Talán kellő távolságból van idő félre ugrani, de a hátsó embernek nagyon kell figyelnie. Persze ez egy ilyen sport, de belegondolni is rossz, mi van, ha kötéllel összekötve mindketten megyünk a levesbe. Összességében csak jobban felpörögtem, és folytattam az utat. Ez is jól felfestett, a terepadottságokat követő, a jobb oldali szakadék szélén tánczoló mászóút. Egy alagút szerű sziklatömb alatt átbújva elérjük az út egyetlen, kb. 20 méteres III-as nehézségűnek jelzett kulcspontját, ami számomra a legélvezetesebb résznek bizonyult. Ezt kimászva egy későbbi kirándulásra tartogatott mászóút, a szintén III, III+ nehézségű Paulaturm csúcstábláját látjuk jobb kéz felől.

A jobb púpon tábla, a Paulaturm tetejét jelzi, melynek útja a túloldalán

De ne dőljünk be, nem erre, hanem rögvest balra kell folytatni utunkat, a határozott ösvény csak a Paulaturmot kimászók lemeneti útja. Egy enyhén megdőlt füves rét következik a következő sziklafalig.

Itt egy borda és két oldalán egy-egy függőleges vályút látunk, amit IV-es nehézséggel illettek, de jobbra harántolva gyalogösvényen kikerülhető.

Itt a IV nehézségű variáns. A pöttyözött rövid részt írják IV-esnek. Rápróbáltam, de a jobb oldali zárlatos tetejű vályúban

Persze hogy belepróbáltam a jobb oldali, sziklaáthajlással lezárt vályúba, de szégyenszemre 20 méter szint után visszamásztam. A topo-t tanulmányozva a bal oldali vályúban kellett volna kezdeni, a sziklaáthajlás felett átharántolni a jobb oldaliba és ott folytatni, de inamba szállt a bátorságom. Berezeltem. Ha magyarázkodnom kéne, akkor az előző napi mászást nem hevertem ki, de ez hazugság lenne. Ez van. Itt elhelyeztem egy Save point-ot, legközelebb innen Load-ozom. Majd összekötöm a Paulaturm-al.

Erre kerülhetjük a falat. Itt van valahol bal oldalt az emlékkönyv a sziklafalban

Lemászva jobbra harántolva végül egy kőfolyáson fel, de ezzel vége is lett a mászásnak, innen már csak gyalogtúra Heukuppe-ra.

E kőfolyáson fel

Séta a Heukuppe-ra

Lefelé a Fuchslochsteiget választottam, amit 5-6 éve két kislányommal és feleségemmel felfelé már megcsináltunk. Most egyszerűen nem értettem, hogyan tudtunk itt felmászni annak idején a 8 és 10 éves kislányaimmal. Lehet, csak a fáradtság miatt, de nagyon nehéznek tűnt, bár felfelé minden könnyebb. Legalábbis nekem.

Néhány kép a lementről:

A Fuchslochsteig elhaladt egy térképeken nem jelzett lelakatolt házikó mellett, majd a Paulaturm alatt, és vissza a Karreralmhoz. Innen a 824-es ösvényen vissza az autóhoz.

A Paulaturm

P a parkoló, K a Karreralm, kék pötty a mászóút, folyamatos kék már csak gyalogút a csúcsra

Topo:

https://www.bergsteigen.com/fileadmin/userdaten/import/topos/karreralmsteig_beschreibung_v3.gif

Tippek:

*csak a szoki: víz legyen, a kövek mállanak

*jól jelzett, összességében kellemes út, szerintem inkább csak II nehézségű, ha kihagyjuk azt a bizonyos sziklafalat, pedig az lenne a sava-borsa, nitteket, standokat itt egyáltalán nem láttam az úton

*lefelé választhatjuk a Fuchsloch helyett az Altenbergersteiget. Legközelebb a Paula és az a bizonyos IV. fal után majd azon jövök le, és elmondom milyen