Nem a legvadabb, nem a legmagasabb, de az Eisenerz környéki táj szépsége megér néhány kirándulást. Eddig mindig csak átsuhantam rajta, de a Kaiserschild ferrátázás után még bőven maradt idő, így időt szakítottam a nézelődésre. Nem bántam meg. Az elöregedőben, kihalóban lévő alig 4000 lelkes bányászvároska a Hochschwab és az Eisenerzi Alpok közé ékelődött. Patakja az Erzbach magyar szemnek hömpölygő vad folyam, az Enns folyón keresztül végül a Dunát táplálja. Eisenerz települést először 1230-ban említik egy oklevélben Aerze néven, 1293-ban pedig mint "inner Eisenärz". A település életét a kezdetektől fogva az Erzberg vasércének bányászata határozta meg, amelynek jogán a szomszédos Vordernberggel osztozott.
A város feletti sétányról feltűnik a háttérben a Prabilch hágóról leereszkedő út viaduktja, mögötte felhőben a Polster
Felső-Stájerországban (Obersteiermark) járunk, azaz a tartomány északi részén. Stájerország (v. Steiermark, Styria) délen Szlovéniával határos, Magyarországtól Burgenland választja el. Első bizonyítható lakói a kelták voltak, majd jöttek a rómaiak, majd a barbároknak csúfolt népek (vizigótok, hunok, avarok, longobardok). Ezután szláv népcsoportok telepedtek meg itt, akiket a bajorok követtek. Nekik a honfoglalásunk környékén a magyarokkal gyűlt meg a bajuk, rövid ideig magyar fennhatóság alatt is állt a terület, illetve itt húzódott a gyepű. Helyi dinasztiák és a tatárjárás után, még a Habsburgok előtt, néhány évre ismét magyar koronabirtok lett, IV.Béla fia, István került az élére, de a stájer urak nem kedvelték meg Istvánt, cseh segítséggel száműzték. Nem ennek köszönhetően, de relatíve sok magyar lakja a környéket.
Megközelítés: a gúgli által felajánlott soproni átkeléssel S4 + S6 autópályákon Leobenig, majd Trofaiach városban északra tartva Vordernberg település után a Prabilch hágót leküzdve Budapesttől kb. 4 óra autókázással érkezünk meg.
A legszembetűnőbb építészeti látványosságok az Erzberg bánya és a Szent Oszvald plébániatemplom. A templom ingyen látogatható, még magyar nyelvű feliratok is segítik a tájékozódást a történelmi látnivaló látogatásakor.
A templomhoz vezető lépcsősor kapujában
A VII. században élő Szent Oszvald angol király volt, a kereszténység terjesztésén fáradozva vértanúhalált halt. A templom építését 1279-ben kezdték meg, eredetileg román stílusban, majd 1470-ben kezdődött gótikus átépítése. 1529-ben a törökök ellen menedékvárrá építették, de a törökök távol maradtak. A templom azonban mégis mentsvárként szolgált, amikor az ellenreformáció során a lakosok itt kerestek menedéket a seckaui püspök elől.
A város kihalt, a bányászat gépesítésével úgy gondolom egyre kevesebb kézi munkaerőre van szükség, a lakossága nyílván elöregedő. A fényképek péntek délután készültek, nincs tömeg, de a középkori hangulatot árasztó óváros a sikátorszerű szűk utcákkal így csak még autentikusabbak voltak. Szinte hallani véltem az ökrösszekerek fakerekének kerepelését a macskaköveken, a kovácsmesterek ütemes kalapácsolását.
A régi városháza, ma helytörténeti múzeumként funkcionál, háttérben a Pfaffenstein magasodik
Az erődtemplomhoz vezető lépcsősor
A másik szembetűnő emberi alkotás az Erzberg, a bánya aztán tényleg vonzza a tekintetet. Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányája. Akkora seb a tájon, hogy ha nem a Lajtától nyugatra lenne, már rég barbárságnak titulálnák és egész kampány épülne ellene a zöldek, és mellette a munkahelyek miatt. Maga a bányahegy eredetileg 1534 m magas volt, mára csak 1465 m.
Egykor a bányászatnak köszönhetően itt több, mint 13 ezren laktak, de az iparválság Eisenerzet sem hagyta érintetlenül. Nekünk is ismerős ez a történet, de hagyjuk a politikát. A vasércbányászat egyébként kb. 1200 óta folyik itt. A bánya piramisszerű kolosszus az óriási dömperek szerpentinjeinek köszönhetően, lentebb toxikus, zöldes-kék bányatavak színezik a holdbéli tájat.
A piramislépcsők emeletesház magasságúak. Egyszer volt szerencsém túra közben berezelni az egyik robbantásnak köszönhetően. Nem mindennapi dolog – szerencsére - látni és hallani, ahogy több tonna kőzet omlik le a hegyről. A robbantást megelőző sziréna hangjával együtt apokaliptikus volt.
A bánya az Eisenerzi klettersteigről
A KFJ ferrataról fotózva, előtérben a Leopoldsteinersee
A Hochblaserről
A bánya egyébként előzetes bejelentkezéssel látogatható, az óriás dömpereken a hegy gyomrába is betekinthetünk, illetve plusz pénzért még a robbantások díszvendégei is lehetünk. Egyébként nem csak látogatókat fogad, hanem gyakran zajlanak itt filmforgatások, sportrendezvények.
